Képzelet
A nem létezővel játszol és az játszik veled.
A nem létezővel játszol és az játszik veled.
A világ kétarcú bohóca vagyok. Az egyik arc a világra mosolyog, a másik: a te mosolyod.
kezdetben volt a szeretet: lehetőséget adott a hibára, de aki tett, megijedt és fejlődés helyett bezárta, önmagát.
Odabent vársz. Én szavak után matatok. És nem találok többet.
Szavaid éket vernek a nemlétezőbe, a percek esőként áztatják el. Egy világ falai hasadnak bennem, rég neked adtam mindent, ami lesz.
Ha indulsz, mögéd állok, ha elfáradsz, viszlek, forróságban egymásra vetünk árnyékot.
Feszül a húr míg pendül vagy pattan szakadva. Végül hangját adja.
Ír a kéz, Gondol az ész, Érez az egész. - Szendrei Ági
Tevőleg mutatkozik meg az Élet belőlem - Szendrei Ági
Minden olyan párhuzamos, szögletes és egyenes és olyan őrülten megkomponált...