Ki vagy, hogy jöttöddel újra forró a nyár?
Ki vagy, hogy azt hiszem, valami még rám vár?

Ki vagy, hogy az égen több a hullócsillag?
Rám esteledett és nem tudom, hogy ki vagy.

Kerestelek, ahol a madarak szállnak,
mezítláb szaladtam a holdfényben utánad.

Sebes lett a lábam a harmatcseppes fűben,
s én bolond, elvesztem a legédesebb tűzben.

Ami titok volt, többé nincs rejtve már.
Fényével pislákol egy apró jánosbogár.

Most előtted állok, égő arccal, szótlan.
Mit mondhatnék annak, aki szeretve van?