Hol volt, hol nem volt anyamesék

By |2018-01-17T17:50:53+00:00augusztus 9th, 2016|Egyéb|

Van az úgy, hogy este a napi teendők, majd az otthoni „műszak” után úgy bújsz a szemed fénye mellé az ágyba jó éjszakát puszira, hogy már laposabbat pislogsz, mint Ő. A mesekönyv pedig súlyosan nehezedik a kezedben, csúszik egyre lejjebb. A gyerek meg néz rád izgatott szemekkel és suttogja füledbe: mesézünk? Na, akkor jön a kútfő! Mert a mese elalvás előtt igenis fontos. Egyúttal élvezetes is. Észrevettem, hogy a fiam nagyon élvezi, amikor egy mesében Ő a szereplő, a történet a napjáról, az eseményekről szól, amiket átélt. Van, hogy visszakérdez, van, hogy kijavít – így írjuk mi együtt az esti mesét. Tegnap ekképp költöttünk.