Természetes odaadás

által|2018-01-17T17:50:52+00:00augusztus 31st, 2016|Egyéb|

Reggeli ébredezés.Otthon.Apa indul dolgozni. Lánya öleli majd elengedi. Rozina elkezd keresgélni, szaladgálni. Nemsokára írólapokkal a kezében és színes ceruzákkal áll meg előttem. -Anya,vágj ki nekem ebből egy szívet! Leteszem a papírt rajzolom a szívet majd kivágom [...]

Elengedés

által|2018-01-17T17:51:35+00:00október 8th, 2015|Kultúra|

Napok óta kába volt a fájdalomcsillapítótól, étvágya szinte semmi. A világ valami homályos, távolodó mulatságnak tűnt, ahol halkul a zene, ahogy lassan elhagyja. Az ajtókeretben egy jól megtermett sziluett tűnt fel, és hirtelen kitisztult a kép.

Kapcsolat

által|2018-01-17T17:51:35+00:00október 7th, 2015|Kultúra|

Becsapódott az ajtó, és a távolodó lépteket hallotta. Nézte a félbehagyott rántottát az asztal túloldalán, mégis azt gondolta, vége, bevégeztetett, beteljesedett. Sokadjára történt így, érezte, hogy ez talán most fájhatna, de mégsem, túlságosan megszokta már, hogy egyszer csak átlépnek felette, és végleg egyedül marad a lakásban. Az utolsó felvonásban mindig volt egy kis vita, tehetetlen düh, szó esett egy bizonyos betelt pohárról; a férfi főszereplő cserélődött, de a színdarab szinte mindig ugyanaz volt.

Hagyaték

által|2018-01-17T17:51:36+00:00október 3rd, 2015|Kultúra|

Bekanyarodott a garázsfelhajtóra, és sietve kiszállt, kivett néhány holmit majd előkereste a kulcscsomóját, és beosont a házba, mint valami tolvaj. Alig várta, hogy hazaérjen, és biztonságos körülmények között kibonthassa a közjegyzőtől bizalmasan átvett kis bőröndöt. Lefutott néhány közhelyes képsor, hogy mi lehet a bőröndben, de az igazság az, hogy sejtése sem volt; az apjának sosem voltak titkai. Illetve…