Jártál már úgy, hogy egy fárasztó nap után sokadszorra nyitottad ki a hűtőt, már mindenbe beleettél, amit találtál, de még mindig hiányzott valami? Érthetetlenül megkívánsz ételeket? Néha ölni tudnál egy szelet csokiért? Ez mind nem a csillagok szeszélye és egyáltalán nem véletlenszerűen történik velünk! A testünk beszél hozzánk a saját nyelvén, ami megtanulható, megérthető.

Az agyunk egy csodálatosan bonyolult és összetett rendszer, a szervezetünk fő irányítóközpontja. Egyrészt rengeteg korábban begyűjtött adatot tárol, aminek nem is vagyunk tudatában. Másrészt pedig egy folyamatosan mozgó, változó és változtató rendszer. Képzeljük el úgy, hogy az agy az idegsejtek kapcsolatai révén közvetlen, a vér és a benne keringő anyagok, hormonok által pedig közvetett összeköttetésben áll a testünk többi részével. Érzékeli és megjegyzi például azt is, hogy milyen ételből milyen tápanyagokat, vitaminokat nyertünk, miből volt benne sok, tehát mire lesz ez még jó később. Ennek az alapja nem más, mint a létfenntartó ösztönünk: mit egyek, hogy minél tovább és minél jobb állapotban életben maradjak?

Tehát amikor megkívánunk valamit, az nem véletlen, hanem valami hiányzik a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Például rendszeres fizikai igénybevétel mellett több tejterméket vagy húst kívánhatunk, mert az izomépítéshez több fehérjére van szükségünk. Közvetlenül edzés után édességet, pékárut, tésztát ennénk, hiszen a szénhidrátraktáraink kiürültek. Amikor céklát, spenótot, marhahúst vagy vörösbort kívánunk lehet, hogy vashiányunk van és így tovább. A “megkívánás” az a nyelv, amivel kommunikál velünk a testünk, hogy mire van szükségünk.

Megesik azonban, hogy nem ilyen egyértelmű a helyzet és csak annyit érzékelünk, hogy valami nagyon kell. Azt vesszük észre, hogy már ötödször megyünk be a kamrába vagy nyitjuk ki a hűtőt. Ilyenkor álljunk meg egy percre és engedjük, hogy a testünk beszéljen, az agyunk pedig lefordítsa az elménk nyelvére. Tegyük föl magunknak a kérdést: mit kívánok? Mi jut eszembe először? Sós vagy édes? Hús, tejtermék vagy szénhidrát? Esetleg gyümölcs vagy zöldség? Netán zsír, tojás? Ne keseredjünk el, ha elsőre nem is megy – mint minden, ez is fejleszthető és idő, míg a saját nyelvünket megértjük.

Az izgalmas kutatás, a testünk működésének felfedezése pedig csak ezután kezdődik! Ha már tudatosul, hogy mire van szükségünk, akkor lehetőségünk van arra is, hogy életünk történéseivel összefüggésbe hozzuk a tapasztaltakat. Föltehetjük a kérdést, hogy miért pont azt az ételt kívánjuk meg? Mi van abban, amire a testünknek éppen a legnagyobb szüksége lehet? Milyen tevékenységnek a következménye ez? Mi történhetett ennek során a testünkben? Ezeknek az összefüggéseknek az átlátásával pedig előre fölkészülhetünk a ránk váró helyzetekre. Például beszerezhetjük azokat a tápanyagokat, amikre szükségünk lesz egy adott tevékenység után, vagy törekedhetünk a hiány kialakulásának a megelőzésére is.

Hadd hozzak egy saját példát: a szellemileg megterhelő ügyeletek során azt vettem észre, hogy egész nap csokit nassolnék. Mi történik ilyenkor a szervezetemben? A folyamatos készenlét, a párhuzamosan menedzselt felelősségteljes feladatok, a kialvatlanság mentálisan igen megterhelők. Az agy “cukrot eszik”, tehát folyamatos szénhidrát ellátásra szorul és a csokiban pont sok, gyorsan hozzáférhető cukor van – nyert ügyünk van! Ám ha ezt tudom, akkor legközelebb választhatok reggelire lassabban felszívódó szénhidrátokat tartalmazó ételt. Vihetek magammal olyan nassolnivalót, ami egészségesebb, mégis cukorhoz jutok belőle. És elfogadhatom azt is, hogy szénhidrátra van szükségem: így lelkiismeretfurdalás nélkül, mértéket tartva ehetek csokit is.

A testünk azonban nem egyforma, nem ugyanazok a hatások érték életünk során. Ami egyikünknek a tuti módszer, az a másiknál lehet, hogy nem okoz kifejezett változást. Figyeljük meg, hogy mit kívánunk, mikor kívánjuk! Bánjunk tudatosan az étkezéssel, hogy a szélsőségek helyett az egyensúly felé billentsük a szervezetünket. És hogy miért jó ez nekünk? Mert ezáltal fogjuk magunkat jobban érezni a bőrünkben.

A rovat további cikkjeiben igyekszem egy-egy témát körüljárva olyan összefüggésekre rávilágítani, ami a testünkkel kapcsolatos megfigyelésekkel karöltve ehhez az egyensúlyhoz vihet közelebb.

Dr. Kiss-Dala Noémi

By |2018-11-17T14:14:55+00:00november 18th, 2018|Egészség|