Multikultúra és nyelvek végtelen kombinációja.

Szombaton utaztam Törökországba egy intézet keretein belül, egy hónapos nyári egyetemre jöttem ki én is, ahogy más különféle nemzetiségű diák is. Közel 700-an vagyunk 22 török városban 50 országból. Az iskola célja elsősorban a nyelvoktatás de különösen figyelnek arra, hogy megismerjük a kultúrájukat, illetve nem csak a török kultúrát hanem egymáséit is. A szervezők gondoskodnak arról, hogy a lehető legtöbb szemszögből lássuk a világot, így szervezve, hogy éppen egy lengyel lánnyal lakom, de csoportunkba került még többek között szudáni, japán, bosnyák is.

 Török nyári iskola de természetesen nem csak törökül beszélünk. Jelenleg nem veszem észre ha a törököt az angollal keverem és néha magyarul válaszolok. Emellett a lakótársammal már úgy is megértjük egymást ha az azonos anyanyelvi szavainkat használjuk. Ez először zavarónak tűnhet de ellenkezőleg, könnyebb átszokni a gyakrabban használt idegen nyelvről a ritkábban használtra. Nem gondoltam volna. Gyakran például így néz ki egy beszélgetés: – Do you like hava Türkiye’de? -Igen, ama biraz sicak.

 És amit a legjobban élvezek az első napon, hogy az imám hangjára kelhetek, aki reggelente énekelve imára hívja az iszlám népét.

 Szóval ez az első 24 órám Törökországban ezer nép között.

 Csirmaz Kolett

By |2018-01-17T17:50:36+00:00augusztus 4th, 2017|Egyéb|