A Hermina úti épület impozáns nagytermében álltam szerdán késő délután és néztem őket, a kis képzőművészeket. Az első sorban ültek, mosolyogtak, ficeregtek, várták, hogy elkezdődjön.

Fürkészték Kinga tekintetét és súgdolóztak, vajon mit fog mondani tanáruk, aki hétről hétre segíti munkájukat és szórja tele képzeletüket a világrészek meséivel.

Előbb azonban Harrach Péter az Intézmény vezetője szólalt meg és köszöntötte a résztvevőket, főként a kis alkotókat. Büszkén beszélt arról, hogy az egykori Zeg-Zug Ház helyet adhat számtalan gyermekprogramnak, köztük az ovis rajz és kis képzőművész kalandok elnevezésűnek. Kedvesen tréfás hangvétellel osztotta meg saját élményeit arról, hogy milyen jó érzés is az épületben sétálni a legszínesebb kiállítás festményei, gyerekrajzai között. Gratulációja a festőpalántáknak láthatóan büszkeséget okozott. A rendezvény nívóját azzal emelte tovább, hogy minden résztvevőt meghívott az állófogadásra, ahol kifejezetten a gyerekek kedvére való bodzaszörppel kínálták az érdeklődőket. Majd átadta a szót Énzsöly Kinga festőművésznek, aki 12 éve foglalkozik gyerekekkel a Villa falai között.

A mai alkalomra – kezdte a maga köszöntőjét – együtt készítettük a gyerekkel a mexikói hangulatú zászlóívet – és mutat a széksorok fölé. Köszöntelek Benneteket én is! Idén 12 éve, hogy a foglalkozás, amit vezetek elindult. 5 évvel ezelőtt volt az első kiállítás azokból a művekből, amiket a gyerekek alkotnak a foglalkozásokon. Szóval ez már hagyomány, ahogy az is, hogy a megnyitó végén a szülők a gyerekek nevével ellátott cetliket kapnak és indulhat a kitalálós játék: melyik kép a csemetém műve.

Ahogy Kinga beszélt úgy láttam a gyerekek ugyanazzal a rajongással figyeltek rá, mint ahogyan azt a foglalkozásokon teszik. Elsorolta a tájakat, amerre kalandoztak. Meglepődök mennyi helyen járt a fiam szeptember óta: Indonézia, Egyiptom, Korea, Arab országok, Oroszország. És örömmel tölt el az a mérhetetlen figyelem, amit ezek a gyerekek kaptak. Mesterük egyenként mindenkit megszólított és pár mondatban elmondta ki miben fejlődött, milyen technikákkal dolgozott, milyen kalandokat örökített meg. A gyerekek a fantáziájukkal díszítenek – hangsúlyozta a festőnő. Van, aki grafikus pontossággal mini univerzumot hoz létre. Van, aki sportos oldalát mutatja meg az emberábrázolásban tett kezdeti lépéseiben. Némely kislány kalligrafikus ábrázolásban leli örömét, mások meseszerű tereket vetnek papírra. Vannak képek, melyeken festői ecsetkezelést láthatunk. A rajzos művek egyszerű, jóízű meserajzok, apró lényekkel, habos felhőkkel, szivárványos eső cseppekkel.

Ahogy hallgattam a köszöntőt összeállt a kép: a foglalkozásokon felolvasott mesékkel közösen hozták létre képzeletük képeslapjait a kis művészek és mesterük. Ezt vonultatja fel a kiállítás, ami június 15-éig megtekinthető a Hermina út 3. szám alatt, nyitvatartási időben.

A gyerekek kiállításának megnyitója igazi gyerek zsivallyal folytatódott; persze csak a pogácsázás és bodza szörpözés után. Akkor viszont megindult a lelkes képvadászat, majd a fogócska-bújócska. Élettel telt meg a muzeális értékű épület.