black-and-white-1262104_1280Olvashattatok korábban egy cikket Kitti tollából, ami a felnőtt színezők világáról, és a színezéssel kapcsolatos tapasztalatokról szólt. Nos, időközben magam is rákaptam a színezésre. Egy barátnőm lepett meg a születésnapomon egy színezővel. Először méregettem, hogy hát, én nem szoktam színezni. Aztán elugrottam a papírboltba, és beszereztem a színes ceruzákat.  Miért is ne?

Azt figyeltem meg, hogy egy-egy este, amikor tele a fejem mindenfélével, és azt érzékelem, hogy csendre van szükségem, akkor színezek egy keveset. Azt tapasztaltam, hogy egy fél óra színezés után szépen lassan lecsendesedik a méhkas, kisimul a világ, feltöltődök.

Na de mi ez a jelenség? Mi történik ilyenkor? Mi okozza a változást?

Dr. Bajzik Évát kérdeztem, hogy mi áll ezen tapasztalás anatómiai hátterében.

Az agyunk logikus, elemző, kritikus-tárgyilagos, agyalós része az, amit egy átlag felnőtt ember napi szinten jellemzően használ. Amit használunk, az úgy működik, hogy kap egy kis üzemanyagot, és ha nincs már vele dolgunk, még akkor is „fut a motor”. Ezt bárki tapasztalhatja, ha utazik haza a munkából, már rég kikapcsolhatna, de az agya még mindig problémákat old meg és mit egy rossz lemez, kattog a nap történésein.

Amikor problémamentes övezetben vagyunk, akkor tudjuk elővenni az agyunknak azt a részét, amely kisgyerekként volt leginkább aktív: a kreativitásért, fantáziáért, szín – arc – és dallamfelismerésért felelős részét. Ha ezeket a funkciókat hanyagoljuk, akkor a napi szintű problémamegoldásból is hiányozni fog a kreativitás, az ötletek, a fantázia.

A felnőtt színezők az agyunk ezen utóbbi részeit aktivizálják és mivel színezés közben nem kell nagy problémákat megoldanunk és súlyos döntéseket hoznunk, legfeljebb azt, hogy barna legyen a fa törzse vagy éppen rózsaszín, ezét az agyunk kattogó része ki tud kapcsolni, regenerálódni tud.

wp_20161125_10_08_27_pro wp_20161125_10_08_54_pro

 

 – Kürti Nóri

By |2018-01-17T17:50:48+00:00december 6th, 2016|Egészség|