fitness-1348867_1280Tudjátok mi a klassz abban, ha van kivel edzenetek?
Az, hogy együtt sportolni valakivel -amennyiben szem előtt tartod a fejlődést- több lehetőséget rejt magában, mint egyedül róni a köröket.

Ha egyedül jársz mozogni, akkor a saját határaiddal szembesülsz azonnal: te mondod meg, hogy mennyit bírsz, míg ha van melletted egy társ, akkor ő könnyedén a fejedre koppint, hogy bizony, tudsz te ennél többet is.
Amikor te akarod megmondani, hogy mennyit bírsz, az biztonságos, és a valóságban ritkán léped át a határaidat. A határátlépés kikerülésével azonban a fejlődés is elmarad.
A társad, akivel edzel, viszont lát kívülről, és lehet hogy az ő állítása – miszerint bírod még- közelebb áll a valósághoz. Te hisztizel, hogy nem bírod és feladnád, viszont ő átlát ezen, és folytatásra sarkall.
Ha mindkettőtökben az a szándék, hogy kihozzátok magatokból és egymásból a legtöbbet, akkor a közös mozgás igencsak eredményes tud lenni.
Lehet a társad az egyik barátnőd, akivel együtt jártok az edzőterembe, de az is lehet, hogy az osztálytársadban ismered fel a társat a tesiórán. Ha verseny sportolsz, akkor a legkézenfekvőbb az, hogy csapattársad lesz a társ. Néztél már rá más szemmel?
A versenyzés nem összetévesztendő a versengéssel.
A versenyzés fejleszt, mind fizikálisan, mind mentálisan. A versengésben azonban bizonyítási vágy van, ami leginkább félelmen alapul.
Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy megtapasztald, mennyi erőt tud adni egy másik ember, aki ugyanúgy küzd a gondolataival és a gyakorlatokkal, akkor hajrá, próbáljátok ki milyen együtt mozogni!
És hogy versenyeztek vagy versengtek-e egymással, az majd menet közben kiderül.

By |2018-01-17T17:50:51+00:00október 9th, 2016|Egyéb|