14457484_2118795015013174_3130035615798715365_nTe mennyi olyan holmit őrizgetsz,amit nem használsz,majd jó lesz valamire? Belegondoltál már abba,hogy ez mennyi helyet foglal? Lehet,hogy valaki pont ezt keresi,csak még ő sem tudja? Gondoltad,hogy ezt értékesíteni is lehet? Mielőtt legyintenél,hogy ennek nem sok értelme van és mennyi vesződség és nekem különben sincs erre időm,ülj le és olvasd el a beszámolóm! az csak pár perc…
Hátha mégis ;)

Amiből az ötlet kipattant az az, hogy az óvodánknak/Waldorf óvoda/ szeretnénk valami pluszt adni ami a családi kasszát nem gyengíti. Mindenki tehet bele munkát amivel a közösséget építhetjük. Így közösen adhatunk össze akár egy épület festésre vagy javítgatásra pénzt.
Mi szülők, tisztában vagyunk azzal, hogy manapság nagyon nehéz helyzetben vannak azok az óvodák amik nem állami támogatással működnek. Sőt! Az állam ellehetetleníti a működésüket. Amikor igent mondasz egy ilyen óvodára, ezzel is tisztában vagy.  Azzal is, hogy ahol tudunk segítünk.
Így történt, hogy anyukák összefogtunk nyár végén és kitaláltuk, hogy átszelektáljuk a háztartásunkat, megnézzük milyen holmik gyűlnek össze 14469731_2118795035013172_3120665947895548000_nérdemes-e az eladásra?
Szortíroztunk, pakoltunk, hurcolkodtunk. No nem mondom, nem kis feladat, de rengeteg öröm újdonság és beszélgetésre, ötletelgetésre kiváló alkalom. A családba is ragadós lett ez a remek foglalatos-kodás. Először a nagy fiam “fertőződött meg”, egy doboznyi holmit rakott össze,v olt benne könyv, játék, fejhallgató. Az volt a lényeg, hogy jó állapotban még működő dolog legyen. Hiszen nem lom- vásár! Aztán a kislányom, aki a babás dolgit gyűjtötte össze, hiszen ő már nagy lány!
A középső fiam hosszas szelektálás után hozott egy kisebb dobozt játékokkal. Magam részéről ruhák, cipők gyerek-felnőtt és konyhai és dísztárgyak amiket nem használok vagy csak meguntam. Minden szülő így tett otthon, így a nagy napra egy udvarnyi árut tehettünk ki. A plakátokat kitűztük mindenfelé a városba és a közösségi oldalon is hirdettük. Nagy volt az izgalom bennünk. Aztán sorra jöttek még a felajánlások, barátoktól, ismerősöktől. A nagy nap előtt beáraztunk szortíroztunk és vártunk…

Másnap reggel kora hajnalban keltünk,hogy kis harapni valókkal kínáljuk a kedves betérőket. 10 órára berendezve volt az udvarunk. A szülőkkel együtt és persze a gyerekekkel, hiszen ők is részesei ennek az eseménynek vártuk, mi is lesz?
Szépen lassan szállingóztak az emberkék.

Volt aki nézelődött, volt aki tudatosan jött és vásárolt. Volt olyan is aki még nem látott ilyet és betért, vele jóízűt beszélgettünk és persze nem távozott üres kézzel. Sétáló emberek az utcáról, besétáltak majd könyvekkel távoztak. Kutyák is beszimatoltak a nyitva álló kapunkon, ahova a gazdi volt, hogy nem követte… Egész nap rendeztük a terepet, a kapu elé székre reklámarcot ültettünk, ami gyorsan el is kelt.

 14448896_1799472143621048_5950589623057720924_n

A gyerekeink egész napot a szép napsütéses időben együtt játszva töltötték

Jó buli ez a garázsvásár! Eredményes volt a munkák, bevételünk is lett.

Októberben újra tervezzük! Gyere el te is! Kukkants be, hátha találsz kedvedre valót! ;)

Az újrahasznosítás és a szelektálás jegyében is újra értelmezhető tevékenység,erre jöttem rá! És még arra, hogy minden elismerésem a kereskedőké, akik ebből élnek meg! Mint édesanya,pedig ez is példaként szolgálhat a gyerekeimnek akik átértékelhetik azt, hogy nem kell mindent kidobni.

 A természet, vagyis a Föld megóvása is benne van ebben a tevékenységben, a tudatosság jegyében.

By |2018-01-17T17:50:51+00:00szeptember 26th, 2016|Egyéb|