13918457_1822270021319856_208247315_oVáltoztatni nem könnyű! Elfogadni egy szakember véleményét, az sem… főleg akkor, hogy ha ragaszkodunk a meglevő elképzeléseinkhez és a rossz beidegződéseinkhez. Legyen szó munkáról, családról vagy éppen egy olyan bagatell dologról, mint a sminkelés vagy a szemöldök szedés. A fejlődés lehetőségét, a változtatást bárhol el lehet kezdeni, akár a külsőnktől is. Erről beszélgettünk Ábrahám Ottíliával az újonnan nyíló szegedi Etalon Beauty & Hair Spa-ban.

Körmendi Nóra: Mikor kezdtél sminkeléssel foglalkozni? Mi inspirál?

Ábrahám Ottília: Gimnáziumig abszolút nem sminkeltem magam, nagyon fiús lány voltam. De 15-16 évesen jött a középiskolába az az indíttatás, hogy kezdjünk el sminkelni.  Az elején teljesen autodidakta módon csináltam, mert abban hiszek, hogy erre születni kell, ezt valaki vagy szereti, vagy nem, rengeteget lehet tanulni különböző iskolákban, de attól lesz valaki „jó”, hogy szereti, amit csinál.

K.N.: Az alapok azért megvoltak nálad, gondolok itt a kézügyességre, rajzolásra, színezésre illetve a kreativitásra?!

Á.O. : Igen, hogyne. Iskolába rajzversenyek, én csináltam a tablót is. Iszonyat fantáziám volt mindenhez, megláttam, hogy miből mit lehet csinálni, hogyan lehet valami újat létrehozni.

K.N.: És ezután mi következett? Hogyan kerültél a pályádra?

Édesanyám kezdett el terelgetett az iskola és a szakma felé. Ott aztán minden egy pillanat alatt a helyére került bennem is, amikor találkoztam az oktatómmal- Görögné Tünde,-, aki a szakma minden kis trükkjét, praktikáját megtanította a legnagyobb odaadással és szeretettel. Nagy hatással volt rám minden más szempontból is, szellemi, lelki, spirituális fejlődés is általa indult meg kicsit tudatosabban. Bátran rám merte bízni a vendéget; csinálhattam gyantát, nagykezelést, de a krém-rendeléseket, féléves zárást is megtanulhattam nála. Rengeteget tanultam abban az időszakban, a tanfolyamok mellett már sminkelést is. Ekkor kezdtem el sminkversenyeken is bontogatni a szárnyaimat.Az iskola befejezésével elkerültem jelenlegi oktatómhoz -Márki Bernadetthez-, ő volt az, aki önzetlenül, nem sajnálva a titkokat és trükköket megtanított mindenre. Ő emberileg és szakmailag is minden tudását átadja a mai napig, hiszen szeret tanítani, szereti átadni a tapasztalatát. De erre vevőnek kell lenni és meg kell lenni a tanulás és a szakma iránti alázatosságnak, más különben nem megy.

Amikor végeztem, akkor felállítottam magamnak egy „5 éves tervet”, amit végül 2 év alatt teljesítettem; úgy érzem, hogy ennek a „titoknak”13843629_1822269707986554_1175773111_o nyitja az, hogy amit az ember szeretettel, alázattal, és jobb esetben még élvezettel is csinálja, annak átadja magát, akkor ő lehet a legjobb abban amit csinál. Ez az, amikor a hobbid a munkád. Túlnyomó többségben olyan vendégeim vannak, akik visszatöltenek és szeretettel járnak hozzám, mondhatni „miattam”.

K.N.: És  mit látsz szakmádból adódóan, hogy alakul ki, hogy egy nő, hogy néz ki és mennyit áldoz a külsejére? Alapvetően az az elgondolásom, hogy itt nem csupán az anyagiakon van a hangsúly, mert ahhoz hogy valaki ápolt legyen, az igény és nem súlyos tízezrek kérdése.

Á.O.: Igen, itt sokkal inkább az számít, hogy ki mit hoz otthonról, hogy mit látott és ez a döntő. Az a baj, hogy az emberek azt hiszik, hogy a pénz és az anyagiak a döntő tényező abban, hogy ha valaki jól néz ki, így inkább az irigységet választják és nem azt, hogy ők maguk is időt fordítsanak saját magukra. Sokkal könnyebb sajnáltatni magát és ujjal mutogatni, hogy bezzeg a másik.

K.N.: Mit szólsz a jelenlegi smink trendekhez?

Á.O.: Most a médiának és a sztárok képeinek köszönhetően a legtöbb fiatal nem azzal foglalkozik, hogy mi áll jól neki a bőre-, szeme színéhez, hanem, hogy úgy nézzen ki, mint Kim Kardashian, mert most ez a menő. Pedig egy smink akkor szép, hogy ha illeszkedik a viselője minden adottságához. Ugyan ez érvényes a hajra, a hajszínre is. Ezért fontos a színelmélet, hogy ha valaki utánajár, esetleg megkérdez szakembert, hogy neki mi áll jól és nem azt figyelni, hogy neki mi tetszik, vagy mi a divat, mert ezek sokszor eltérhetnek.

K.N.: És hogyan fogadták, fogadják a vendégeid a tanácsokat, amit adsz arra vonatkozóan, hogy mi áll jól nekik, mit használjanak, mert az jót tesz a bőrüknek vagy éppen azt, hogyan szedjék a szemöldöküket?

13918546_1822269894653202_98330487_oÁ.O. : Jó kérdés, nagyon vegyesen, sok féle tapasztalatom van, de ami megfigyelhető, hogy azt megváltoztatni ami az ember fejében van- elképzelés- azt  nagyon nehéz. De ha egyszer bejut az információ, akkor már nagyon hálásak tudnak lenni a többiért is.

K.N.: Akkor ebben az esetben is működik az a dolog, hogy csak az fogad el „tanácsot”, akiben ott van már a vágy arra, hogy változtasson. Addig ez szinte lehetetlen.

Á.O.: Igen, van, akinél több alkalom kell, de végül megérik benne és hajlandó változtatni. Sokszor elég egy szemöldök és ha tetszik, akkor már bizonyítottál és bíznak benned. Azt látom, hogy az emberek sajnálják magukra a pénzt. Sokkal többet dolgoznak, mint amennyi pénzt kapnak érte és belefáradtak az életbe. Pedig igenis áldozni kell magunkért, kell a kényeztetés, ha kétezer forint, akkor kétezer, de azt megérdemeljük.

K.N.: Mit látsz egy általános hibának, vagy problémának?

Á.O.: Leginkább azt, hogy olyan dolgokat megcsinálunk a bőrünkkel, amit nem lenne szabad. Nyáron nem kenjük be naptejjel, hanem szétégetjük, télen nem hidratáljuk csak szárítjuk a hidegbe. Lefekszünk sminkben stb. És ezt pontosan az a korosztály nem veszi komolyan, a tizen-, huszonéves korosztály, akik majd csak később jönnek rá arra, hogy mit is csináltak a bőrükkel. Csak tudjuk, hogy az ember tudatfejlődése, szellemi fejlődése később jön el, hogy „úristen mit csináltam”. Majd húsz évvel később már drága krémekkel, kúrákkal, vagyonokért próbálják helyreállítani azt, amit fiatal korukban tönkre tettek.

  ***

WP_20160726_13_15_28_ProA kellemes beszélgetés után magam is kipróbálhattam Ottília tehetségét egy smink formájában. Barátságos, modern, meghitt szoba fogadott, hatalmas, Hollywoodot idéző lámpás tükörrel. Ültem és vártam, hogy megtörténjen a varázslat. A bűvész már hozzáfogott a trükkhöz, kirakosgatta az illúzió meseszép, színes kellékeit és elkezdődött a művelet. Ahogy kezébe vette eszközét a bűvészből művész lett, megjelent a festő, aki nézi az „üres” vásznat, de látni már a kész alkotást látja. Alapozás, szemöldök, satír, tus, szempilla és egy kis pír és rúzs. Jó lenne minden nap ilyen szépnek lenni, mint ahogy Ottília megálmodott. Természetes viselet volt a sminkem, szinte nem is éreztem, hogy ki vagyok festve; hiába volt kint 30 fok feletti a hőmérséklet, a smink tökéletes maradt. És mindezt bárki megtanulhatja, hiszen

Köszönöm az élményt, kívánok ilyet másoknak is!

Íme néhány kép a kész mesterműről:

13866602_1818446025035589_701183766_n  

13867156_1818446185035573_817595136_n

13871855_1818446035035588_1822913809_n

By |2018-01-17T17:50:53+00:00augusztus 6th, 2016|Egyéb|