warning-577062_1920 (2)Augusztus van, ami hagyományosan a nyári szabadságok időszaka. Sokan talán épp bőröndöt csomagolnak, és veszik az irányt valamely tengerparti városka felé, vagy valamely tópart irányába, vagy egyszerűen csak sokat tartózkodnak a szabadban, élvezve a napsütést. Hogy élvezhessük a nyár ezen ajándékát, van néhány dolog, amire érdemes figyelni a nagy melegben.

Sokat olvashattunk már arról, hogy figyeljünk a folyadékbevitelre, és vegyünk napsapkát, de vajon értjük azt, hogy miért van minderre szükség? Mi köze mindennek a vérnyomáshoz, a koponyaűri nyomáshoz, és a bőrgyulladáshoz?
Dr. Vető Miklóssal beszélgettem a kánikuláról, és arról, hogy a hőség milyen hatást gyakorol szervezetünkre, és mit tehetünk ilyenkor a szervezetünkért. Hiszen a testünk mindig ott van velünk, és ahogy támogat bennünket nap mint nap, úgy tehetünk meg mi is számtalan dolgot annak érdekében, hogy támogassuk őt akkor is, amikor a szokásostól eltérő időjárási viszonyok közepette szolgál épp bennünket.

Kürti Nóri: Mi a kánikula?

Dr. Vető Miklós: Kánikulának a tartósan, napokon vagy akár heteken át tartó hőséget nevezzük itt Közép-Európában, amikor a napi csúcshőmérséklet a 30-35 Celsius fokot eléri vagy meghaladja.

K.N.: Milyen hatás gyakorol a kánikula az emberi szervezetre?

Dr. Vető: Kánikula idején még az egészséges szervezetet is megviselik a környezeti hatások, az időseket, betegeket és a gyerekeket pedig különösen. A meleg hatására az erek kitágulnak, a vérnyomás emiatt csökken és a keringési rendszer illetve a szív munkája jelentősen megnő. Ehhez társul még, hogy a folyadékháztartás egyensúlya is felborul, többet izzadunk és ezzel nem csak vizet, de ásványi sókat (natrium, kalium, magnézium) is veszítünk.

K.N: Igyunk sok folyadékot, ezt talán már megtanultuk. No de mi van akkor, ha nem vagyok szomjas? Honnan tudom, hogy folyadékot kellene bevinnem, ha nem vagyok szomjas? Miből tudom megállapítani, hogy eleget ittam, vagy sem? Miért a fejem fáj, ha keveset iszom?

Dr. Vető: A már említett vérnyomás csökkenést – amit a meleg hatására kitágult erek okoznak –, volumenpótlással, azaz bő folyadékbevitellel lehet helyrebillenteni. A szomjúság már egyfajta vészjelzés a szervezet részéről, mikor már az idegrendszer küld s.o.s. jelzést, hogy a kiszáradás felé haladunk. A kevés folyadékbevitel első jele lehet ilyenkor a fejfájás, ami a nagymértékű vérnyomás ingadozást jelzi. Ha odafigyelünk ezeken a napokon a legalább napi két liter, lehetőleg ásványvíz bevitelére, akkor ezek a tünetek megelőzhetők.

K.N: Mi a napszúrás? Miért a fejem fáj, ha napszúrást kaptam?

Dr. Vető: A napszúrás nem betegség. Egy tünet együttes mely fejfájással, szédüléssel, levertséggel, esetenként hányingerrel és hányással társul. Oka a tartósan tűző napon tartózkodás melynek során a fejet érő meleg hatására megnövekszik a koponyaűri nyomás, a fej hőmérséklete jóval meghaladja a test hőmérsékletét és ez az agyhártya izgalmi állapotát idézi elő. Rendszerint estére érezzük rosszul magunkat. Ilyenkor érdemes hűvös helyre húzódni, hideg borogatást alkalmazni a tarkón és apró kortyokban pótolni a folyadékot.

K.N.: Mitől van az, hogy aluszékony vagyok ezekben a napokban, és lelassultam? Miért nehezebb a nagy melegben bármilyen mozgást végezni?

Dr. Vető: A meleg hatására csökkent vérnyomás következtében az agy és az izmok sem jutnak elegendő oxigénhez, mert lelassul a vér áramlása az erek tágulata miatt. Általában ezeken a napokon rosszabbul is alszunk, mert az esti hőmérséklet sem ideális a pihentető alváshoz. A nyugtalan és rendszertelen éjjeli alvás miatt az idegrendszer nem tud megfelelően regenerálódni és ennek következtében alakul ki a nappali aluszékonyság, amit az alacsony vérnyomás is támogat.

K.N.: Van-e még valami a sok folyadékon kívül, amit még pótolni kell ezekben a napokban? Miért nincs étvágyam? Mit egyek hőségben?

Dr. Vető: Szervezetünk igyekszik alkalmazkodni a meleghez és többet párologtat, amivel hőt ad le. Ezt a légzés során a tüdőn keresztül és az izzadás során a bőrön keresztül tudja megtenni. A verejtékmirigyek fokozott tevékenysége során nemcsak vizet, hanem értékes ásványi anyagokat is kiválasztanak, amik elengedhetetlenül fontosak szerveink és sejtjeink működéséhez. Ezek pótlását se felejtsük el! Ideális ilyenkor a főétkezést a késő délutáni, kora esti órákra tervezni és sok gyümölcsöt, zöldséget, esetleg tésztát és könnyű húsokat az asztalra tenni.

K.N: Mi történik akkor, amikor leég a bőröm?

Dr. Vető: A napfény UV-B sugarai okozta hirtelen fellépő bőrgyulladásról van szó, mely bőrpírral, fájdalommal jár. Súlyosabb esetben hólyagképződés is előfordulhat. A bő hűtése és hidratálása javasolt ilyenkor. Későbbi enyhébb következményei lehetnek a szeplők és pigmentációk kialakulása, súlyosabb esetekben a rosszindulatú melanoma képződés. Mint más esetekben a tudatosságra törekvés keretein belül ilyenkor is a megelőzés és a körültekintő előrelátás a célravezető. Lehetőleg ne menjünk napfénynek kitett helyekre 11 és 15 óra között, illetve ha mégis, akkor használjunk legalább 30, de inkább 50 faktoros napvédő krémeket.

K.N: Mi a helyzet a gyerekekkel? Van valami speciális tudnivaló velük kapcsolatban kánikula témában?

Dr. Vető  A gyerekek bőre sokkal érzékenyebb, keringési rendszerük és hőháztartásuk instabilabb, mint a felnőttekké. Az ő egészségük védelme is a mi felelősségünk, ahogy saját szervezetünk egyensúlyának megőrzése is. Egy pici odafigyeléssel, előrelátással és a lehetséges következmények figyelembevételével a meleg nyári napok is élhetőbbé tehetők. A döntés a kezünkben van!

Kürti Nóri: Köszönjük, hogy megosztottad ezt velünk.

By |2018-01-17T17:50:52+00:00augusztus 13th, 2016|Egészség|