eyes-1283563_1280

Egy bizonyos érzés néz ki zöld szemedből,
meglepett erővel felkel aranyló pöttyeidből.
Ismerem jól, mert én is ezzel születtem,
de megérteni még csak most kezdem.

Tekinteted sugárzik tőle, pilláidon alig rebben
félelem, perzselő tűzzel felém nézel,
és lassan magamat én is megértem.
Belőled az érzés belém fészkel,
fölkel bennem is az égés, és lángolni kezd.
Magasra tör,
és belül mindent meggyötör,
hogy bennem úgy magasabbá lesz.

Mi sűrűbb éveket kívánunk magunknak,
hogy sűrűsége jól megdolgozzon.
Te félkarúvá leszel tőle,
hogy egy karod magadnak irányt mutasson.

Tudom, hogy azért nézel,
mert te még töretlen szívvel
állsz meg magad mellett,
és neveden a tekintély még alig sértett.
Ezzel az érzéssel születtünk mindketten,
és magunknak a jog kijár,
mert élni akarunk önfeledten,
mint hatalom nélküli, bölcs király.

By |2018-01-17T17:51:04+00:00április 9th, 2016|Kultúra|