hands-1222866_1920

Mert, ha a világot csókolom:
átszáll csókom életen és halálon.
Általa száll múltad félelmein,
felkarol a jelenben és a jövő rejtelmein.

Fölröppen előtted, míg te egy intéssel elkergeted,
mint nem kívánt röpdöső szárnyalót,
és, ha elillan mellőled, mégis megijedsz, hogy elveszett,
mert megérezted szárnyában a pöttyös-pillangót.

De csókom csak szemedben láthatatlan,
míg te bambán elmélázol titkolózó álmaidban,
ő simogatta eregetett tüskéidet…
érintetlenül megfogta a kezeidet…
fölkúszott a két karodon, elhúzta a hajadat,
sugdolózott sejtelmesen, s te követted a hangomat.
Észre sem vetted, amikor orcádhoz ért,
mert nem a csókom ébresztett fel, hanem a lét.

By |2018-01-17T17:51:04+00:00április 5th, 2016|Kultúra|