sunrise-1119253_960_720
Tegnap este feküdtünk az ágyban Rozi lányommal,mese olvasás végén.
A redőny nem volt lehúzva és az ágyból kémlelte szemünk a csillagokat.
Szótlanul feküdtünk,a kezem simogatta puha kis haját.
Csilingelő hangja törte meg a csendet:
 -Anya! Mit jelent a holnap?-kérdezte
Pár pillanatra szinte kiakadt az agyam,a rendszer lefagyott..
Mit is mondjak erre a 4 évesnek?
Kerestem a megfelelő választ,vajon van ilyen?
Ami gondolkodás nélkül jött:
– Becsukjuk a szemünket,elalszunk.Amikor felébredünk-az a holnap.
Erre Ő:
 -Akkor becsukom a szemem és alszok.
Majd pár másodperc múlva kinyitotta:
 -Naa?Holnap van?
Nevetésbe törtem ki…mesterien mutatta meg,hogy amit beszélek az lehet nem a valóság…
Újraterveztem a mondanivalóm:
 -Ha feljön a nap és a sötétség helyét a világosság veszi át-az a holnap!
Csendben maradt.Nem kérdezett többet,szuszogása lelassult elaludt…
Lám hogy tanít a gyermekem!Arra késztet,hogy ne elégedjek meg az első válasszal ami jön…használjam az agyam…és ne az agyam használjon!
By |2018-01-17T17:51:03+00:00április 16th, 2016|Egyéb|