crocus-316980_960_720
Magam vagyok elmélyülten,
Szemem a tájat fürkészi csendben.
Üde lila szigetek a fűben,
Harsány friss szinek ébredeznek.
Csilingelő madár hangok,
Zöld ízű illatok.
A földben ilyenkor megannyi mozgás,
a szemnek fel sem tűnik tán…
Érzem a jelekből,
Ébred  a Föld.
A természet hangol:
az a pillanat ,mikor
a karmester int,
egy szót énekel
mindenki:
 Tavasz!