digital-art-398342__180
Nem látható a szemnek,
Érezhető a léleknek.
Elfutottam előled,
El a világ végére.
Megálltam és körülnéztem,
Bennem téged nem leltelek.
Visszafelé utat nem találtam
Felégettem amit láttam.
Vulkánként ébredő lelkem,
Vágyott a hűs tengervízre…
Követtem a patakot,a folyót,
végül a tenger,
Hozzád vezetett.
Nem pusztítok már erdőket.
Hisz a tengerben vulkánként feltörve,
szigetünket
leltem
meg.
By |2018-01-17T17:51:14+00:00december 31st, 2015|Kultúra|