kepBalla Márti közgazdásznak tanult, és ebben a szakmában is kezdett dolgozni, ám egy-két év után ott hagyta a jól fizető állását, és nekiindult a nagyvilágnak. Az elmúlt 10 évben több országban élt, míg rájött, hogy valójában mindig is festeni szeretett volna, így úgy döntött, képzőművészetet tanul. Ma már ezzel foglalkozik, ezt tekinti hivatásának. Most épp – átmenetileg – Budapesten él, és a BZS50 műteremben dolgozik. Fest, illusztrációkat készít, nemrég jelent meg egy általa illusztrált mesekönyv. Február hónapban kiállítása nyílik Budapesten.

Nő arcai magazin: Márti, több országban éltél már évekig. Mi az, aminek hatására először elindultál itthonról külföldre? Mi mozgat akkor, amikor néhány év után továbbállsz?

Balla Márti: Mindig felmerül bennem az igény újabb tapasztalásokra, kalandokra, felfedezésekre, tanulásra. Az okok különbözőek. Legelőször nyelvtanulás céljából indultam el Angliába, ahol egy évet éltem, azután mozgalmasságra, az ismeretlenre vágytam, így Új-Zélandra költöztem, ahol 3 évet éltem. Utána a szenvedélyem, a művészet iránti érdeklődésem, tanulási vágyam mozgatott, így Spanyolországba költöztem, és ott végeztem el a Képzőművészeti Egyetemet Valenciában. Most doktori, mesteri képzést keresek valahol külföldön, ahol mélyíthetek a tudásomon. Az utazás, az ismeretlenbe való belecsöppenés és az általa adódó kihívások hatására úgy érzem, az elememben vagyok.

Nő arcai magazin: Hogyan vált számodra nyilvánvalóvá, hogy festészettel szeretnél foglakozni? Hogyan találtad meg az irányodat? Hogyan engedted el a biztos megélhetést jelentő közgazdász pályát?

Balla Márti: Az alkotásnak már gyerekkoromban nagy jelentősége volt. Mindig volt valami a kezemben, rajzolgattam, festettem, faragtam, olvastam és képeket nézegettem. De sajnos ezt a természetes önkifejeződést elnyomtam magamban, amikor közgazdásznak jelentkeztem. Azt gondoltam, hogy jól lezártam a palackot, de egy kis dzsinnnyi foszlány mindig kiszabadult. Amikor már dolgoztam, önkéntelenül megtaláltam a rajziskolákat, alkotói csoportokat, amelyekhez csatlakoztam, még ha csak pár órára is. Végül Új-Zélandon szabadult ki a palackból a kreatív erő, amikor arra eszméltem, hogy a szabadidőm minden percét az alkotás, rajz, festés, és a művészi tanulás tette ki. Jobban vártam ezeket a pillanatokat, mint a munkába menetelt. Ez elég erős jel volt számomra, hogy valami nincs egyensúlyban, és ezt orvosolni kell. Így elhatároztam magamban, hogy megteremtem újból a balanszot és nekivágok a művészet útjának. Az elhatározásom olyan erős volt, hogy bíztam abban, hogy az élet is úgy alakítja majd az utamat, hogy ebben segítsen. A spanyolországi egyetem első évemben elnyertem egy ösztöndíjat (majd ugyanígy végig minden évben), így ennél nagyobb visszaigazolást nem is kaphattam volna.

Nő arcai magazin: Spanyolországban az egyetemi tanulmányaid mellett minden nap dolgoztál. Fárasztó időszak volt ez, sok holtponttal. Mi az, ami segített abban, hogy ne add fel, és továbbmenj? Volt-e olyan, hogy elbizonytalanodtál közben?

Balla Márti: A legfontosabb szó erre, a SZIESZTA! A legjobb mediterrán találmány, ami csak létezhet! De tényleg, viccet félretéve, az egész délelőttös oktatásMacko 1 után nagyszerű volt, hogy pihenésre hajthattam a fejem/testem, hogy erőt gyűjtsek a délutáni munkához. Természetesen folyamatos frusztráció okozója volt a megosztott figyelem és élet. Nagyon zavart, amikor az alkotás folyamatát be kellett fejeznem, le kellett tennem az ecsetet, mert mennem kellett dolgozni. De a hosszú évek alatt megtanultam a fegyelmet, és megpróbáltam a szabad pillanatokat 100%-ban kihasználni. A cél mindig előttem volt, hogy az egyetemet befejezzem, és ez vitt az utamon, a nehézségek, fáradalmak ellenére. Soha nem fordult meg bennem, hogy feladjam! És azt hiszem még így munka mellett is megpróbáltam a legjobbat kihozni mindenből. No és azt is meg kell említenem, hogy a valenciaiak imádják az ünnepeket, így mindig megtalálták a módját, hogy hosszú munkaszüneti időket harcoljanak ki maguknak. Így volt időm kicsit a pihenésre és az alkotásra is.

Nő arcai magazin: Mi a titka annak, hogy bárhová is költözöl, rövid idő alatt felveszed a fonalat, néhány hét, és van munkád, van hol laknod, otthonosan mozogsz, felfedezed a várost. Látom, most, hogy 10 év után hazajöttél, itt Budapesten is otthonosan mozogsz, ismered az új helyeket. Rövid idő alatt felfedezted az itthoni művészvilág egy részét, hamarosan kiállításod nyílik.

Balla Márti: Minden indulás előtt próbálok kutatni, puhatolózni az új helyszínről, igyekszem minél több fonalat felvenni. Körbekérdezősködöm ismerősöknél, vagy csak az interneten keresztül írok másoknak, ismeretleneknek, és érdeklődöm. Úgymond elkezdem a bemelegítést az új helyre. Így egyrészt magamat is készítem előre, másrészt kihasználom az éppen adódó lehetőségeket.

Az ennyi különböző helyen való élet megtanított arra, hogy nyitott és befogadó legyek az új helyzetekkel, emberekkel kapcsolatban. Le kellett csitítanom magamban a félelmet az ismeretlentől, és erősíteni az intuíciómra való hallgatást.

 Nő arcai magazin: Hol vagy otthon? Mit jelent számodra otthon lenni?

Balla Márti: Bárhol otthon érzem magam, ahol elememben vagyok. Az otthont nem helyekhez kötöm, hanem a belső nyugalom megéléséhez, illetve a lényemnek a kiteljesedéséhez. Természetesen a körülöttem lévő emberek sokban hozzájárulnak az otthon megélésében és megteremtésében.

 Nő arcai magazin: Festőművész vagy. Mit tapasztaltál itthon és mit tapasztaltál a nagyvilágban, mennyire nyitott a művészvilág a nők előtt?

IMG_2182Balla Márti: Azt hiszem minden országban az ott adott kulturális, gazdasági, politikai körülményekhez igazodva alakul ki a művészvilág.

Fontosnak tartom, hogy a kortárs művésznek le kell vetkőznie a „szenvedő” művész szerepét, és helyette a 21. századnak megfelelő „önmenedzselő művésszé” kell válnia. Mint minden másnál is, ha az ember azzal szeretne foglalkozni, amit szeret, akkor kitartással és kemény munkával megtalálja annak módját.

Kevés professzionális művész van, aki csak a munkáiból él, és még kevesebb ezek közül a női művész. Ez sok összetevőnek tudható be, amit elég nehéz lenne itt most mind részletezni. Valahogy a történelem során a női művészek mindig háttérbe szorultak, de onnan is erősen képviselték az értékeiket, és alkotásaikkal lenyűgözték az érdeklődőket. Ha valaki igazán jó abban, amit csinál, legyen az férfi vagy nő, egy idő után felfedezik, és értékelik a munkáját. Sosem késő előhozni magunkból a kifejezésre törekvő dolgokat. Úgy vélem, a női művészeknek is erre kell törekedniük. Erre egy nagyszerű példa, egyik kedvencem, Louise Bourgeois is.

Azt hiszem manapság már sokkal kevesebb, a női művészekkel szembeni ellenállás, de azért sajnos, még mindig a kiállított művészeknek csak a 4 – 25 %-a nő. Ami valljuk be nagyon kevés. Remélem, ez minél előbb megváltozik.

Nő arcai Magazin: Hogyan hat az utazás a művészetedre?

Balla Márti: Azt hiszem, hogy minden magamba szippantott élmény, tudás, tapasztalás hozzáad a művészeti megnyilvánulásomhoz. Minden megtett lépés egy másik világban építette a művészetemet.

A jelenlegi alkotásaimban a különböző társadalmi “láthatatlanság” koncepciójával foglalkozom. Mivel én is sok helyen éltem, utaztam, így egyfajta bevándorló voltam. Foglalkoztat ennek a helyzetnek a megélése, politikai megítélése és ennek kivetülései a társadalomra. Szintén sok korábbi munkám alapját képezte régen a kartográfia – térképrajzolás – koncepciója, a térkép, mint önreprezentáció.

Nő arcai Magazin: Köszönöm a beszélgetést. Mi az, amit visszatekintve tanulságként fogalmaznál meg magad számára? Mi az a tapasztalás, amit szívesen megosztanál másokkal is?

Balla Márti: Azt hiszem a legfontosabb az, hogy ne féljünk az új dolgoktól és merjünk belevágni az ismeretlenbe, annak ellenére, hogy sokszor nagyon rémisztőnek tűnhet. Szintén fontos, hogy maradjunk őszinték magunkhoz és arra törekedjünk, hogy minden pillanatban önmagunk lehessünk és ne mások elvárásainak akarjunk megfelelni. Hallgassunk az intuíciónkra, mert jó helyekre terel bennünket. Ha őszinte szívvel, kitartóan járjuk az utunkat, az élet mindig az oldalunkon fog állni.

Márti munkáiról bővebben itt:

levitation  illusztracio

www.martaballa.wordpress.com

www.behance.net/MartaBalla

 – Kürti Nóri