Az én Istenem

andean-996995_1280

Ismertem egy régi istent.
Bagós orcáján félmosoly billent…
Mámoros pillái fújták meg a szelet,
a múlt időben csalta meg a jelent.

Néha le kellett szállni a mélybe,
meg kellett párszor fürödni a mételybe,
el kellett dúdolni a hamis éneket,
és meg kellett mászni a sűrű réteget.

Földereng a képe olykor ma is,
kézfejemmel érintem az ujjait,
hófehéren félmosolya rám villan,
füstös énje tiszta színnel megcsillan.

Sok dolog van az istenekkel,
hogy elkerüljenek baljós tekintetükkel.
Meg kell mászni értük száz hegyet,
hogy rájöjj, istenek nem is léteznek.

By |2018-01-17T17:51:23+00:002015. 11. 24. |Categories: Kultúra|Tags: |0 hozzászólás

Hagyj üzenetet

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Támogasd az Egyesületet

Ha tetszik a munkánk, kérünk, hogy támogass minket egy csésze kávé vagy csokor virág árával!

Csésze kávé

450 Ft

Csokor virág

2500 Ft