Testünk vízért kiált!

person-775073_1280A folyadékbevitel fontosságát sokan és sok helyen hangsúlyozták már. Mégis többször előfordult már velem, hogy olyan beteg, aki többedjére jön hozzám és éppen ennyiszer hallotta azt, hogy igyon napi 2-2,5 l folyadékot, egyszer csak felteszi a kérdést, hogy: “Miért szükséges ez? Nem is vagyok szomjas.”
Megjegyezzük az egészségről szóló cikkekből ezt a szentenciát, hogy napi 2 liter folyadékot kell inni, de a legtöbb helyen, ahol erről szó van, nincs hozzáfűzve, hogy miért is kellene, ezért csak megmarad egy megtanult mondatnak, ami semmiben sem különbözik attól, mint amikor 2. osztályban megtanultuk a szorzótáblát. Ott sem mondták, hogy miért van erre szükségünk.

Akkor nézzük, miért van szükség a vízre, folyadékra.
A testünk jelentős tömegszázaléka víz. Csecsemőknél ez még 80% körüli érték, az életkor előrehaladtával ez csökken. Felnőtt férfiak testtömegének 60%-a, nőkének 65-70%-a víz.
Nézzük mi történik sejtszinten:
A szervezetünk minden egyes sejtje egész nap dolgozik – attól függetlenül, hogy mi magunk az irodába ülünk napi 8 órában, vagy éppen mást dolgozunk. A sejtjeink folyamatosan dobálják ki az elhasznált molekulákat, ionokat vagy azokat, amikre éppen nincsen szükségük, és folyamatosan veszik fel és építgetik be azokat, amikre pedig igenis van. A sejtekhez a tápanyagok, az oxigén a vér útján érkezik, a kihajított molekulák és ionok is ugyanide érkeznek, vagy a szövet közti tér folyadékalapú állományába.
A vérben és ebben az szöveti nedvben az a közös, hogy mindkettő folyadék és ennek megfelelően folyik, mozog, áramlik. Ezen kívül ezekben a folyadékokban az is egy fontos közös tényező, hogy ha híg (sok víz + kevés oldott anyag), akkor egészen könnyen fel tudja venni a sejtek által kidobott anyagokat és el tudja szállítani. Ha sűrű (kevés víz + sok oldott anyag), akkor nehezen tudja felvenni a nem használt molekulákat és ionokat. Képzeljünk el egy folyót, ami tele van sárral, uszadékfával, és beledobált szeméttel. Lassan fog áramlani, és sok-sok dolog, amit visz, le fog ragadni a parton, vagy a folyó alján, ahol éppen tud: a folyónak nincs akkora ereje, hogy elvigye a sok benne levő dolgot.
Ugyanez történik a szervezetünkben is: ha kevés folyadékot iszunk, a vérünk és a szövet közti folyadék sűrű lesz. A sejtek, amire nincs szükségük, beledobálják – ha fér még. Ha tele van, akkor a sejt nem tudja kidobni, amire neki nincs szüksége: a sejt fog megbetegedni. Ha ki tudja dobni, akkor a lassú folyású sűrű folyó leteszi a hordalékot, ahova csak tudja: ebben az esetben az ereken belül, az erek falára vagy később, amikor már a kifelé jutna a szervezetből: a vesébe.
Ezek a lerakódások – attól függően, hogy hol történnek a testben – különböző tüneteket, panaszokat okozhatnak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a fájdalom. A lerakódások helyileg okozhatnak kisebb gyulladásokat, áramlási zavarokat az erekben, funkciózavarokat a különböző szervekben. Arról nem is beszélve, hogy a sejtek építőanyagokat is nehezebben vesznek fel a túltelített, sűrű, lassan áramló “folyóból”.

A testünk nagyon sok vizet használ fel egy nap alatt. Csak a légzés során történő és a testfelületre számolt párolgás 1 nap alatt elérheti 6-700 ml-t. A széklettel távozik kb.1,5 dl, a napi izzadás pedig kb. 150-250 ml. A vizelet mennyisége és sűrűsége változó, de átlagosan napi 1,5 l.
Ezt a folyadékmennyiséget naponta kb. 2,5 l folyadék bevitelével tudjuk pótolni. Ha levonjuk a táplálékkal bejutó kb. 0,5 litert, akkor is marad 2 liter.

Sokan hivatkoznak arra, hogy nem szomjasak. A szomjúságközpont az agyban úgy működik, hogy jelez és várja, hogy jöjjön a folyadékpótlás (az agy tulajdonosa igyon) és megszünteti a riasztójelzést. Ha sokszor fordul elő vele, hogy jelez, de nem történik semmi a jelzés hatására (az agy tulaja nem iszik, hiába szomjas), akkor egy idő után már nem jelez az alap szomjúsági szintnél, csak egy fokozottabb kiszáradás fogja ismét beindítani.
Veled is előfordult már, hogy szomjas voltál, de mégsem ittál azonnal, mert dolgoztál/meetingen ültél/utaztál éppen valahova/majd ha hazaérek/stb.?
Az agy szomjúságközpontja ezekben az esetekben “állítódik át”, ekkor “dönt úgy”, hogy majd az ennél szárazabb helyzetekben szól legközelebb.

Szomjúságot sokan nem éreznek a nap folyamán. De! Csokoládét szoktál kívánni? Vagy csak valami édeset? Igen, ezt könnyebben megadjuk a testünknek, mert finom. De mi köze a csokoládénak/édességnek a szomjúsághoz? A tiszta cukor maradéktalanul bomlik széndioxidra és vízre…
Az agy hiába jelez, hogy szomjas a test, vizet nem kap. Ha szénhidrátért jelez, akkor viszont többször megadjuk neki, amit kér. A szénhidrátok lebontása ugyanis bekapcsolja a test jutalmazó rendszerét: olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek eufóriát okoznak. A vízivás meg nem.

Ha édességet kívánsz, gondold végig, hogy mikor ittál a nap folyamán utoljára és kb. mennyi folyadék bevitelénél tartasz. Ha már több órája nem vittél be folyadékot vagy keveset ittál aznap, vagy éppen nemrég ettél, akkor érdemes feltenni még egyszer azt a kérdést, hogy mit is kíván a test?

By | 2018-01-17T17:51:36+00:00 2015. 10. 2. |Categories: Egész-ség|Tags: , , , |1 hozzászólás

Egy hozzászólás

  1. Móni %2$ - Válasz

    Kedves Éva! Örültem, hogy írt, sosem hallottam még az édesség és a víz ilyen összefüggéséről. Figyelgettem hogy ez nálam vajon működik-e, és tapasztaltam, hogy a kellene egy kis csoki helyett elfogyasztott víz eltünteti a csoki utáni sóvárgásomat! Szívesen olvasnék még hasonló jellegű cikkeket!

Hagyj üzenetet

Támogasd az Egyesületet

Ha tetszik a munkánk, kérünk, hogy támogass minket egy csésze kávé vagy csokor virág árával!

Csésze kávé

450 Ft

Csokor virág

2500 Ft