(Nem)mindennapi Nő- Koncz Teréz

IMG_63802015. október 20-án újra beindult a (Nem)mindennapi Nő előadássorozat, melyen ez alkalommal a budapesti Grundon lehetett részt venni. Körmendi Nóra, írónőnek és a Nő arcai magazin főszerkesztőjének ezúttal egy filmrendező, Koncz Teréz volt a beszélgetőpartnere.

Koncz Teréz film- és televíziórendező szakon végzett 2011-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen, Enyedi Ildikó és Máthé Tibor osztályában. Diplomafilmje a Mariann eljegyzése volt, amit Los Angelesben a Fester Film Fest és az International Film Festival of Cinematic Arts programjának keretein belül is levetítettek. Rézit nem csupán a film világa, hanem a költészet is érdekelte. A gimnáziumi évek alatt írt verseinek gyűjteménye Vajevőverseny címmel jelent meg 2009-ben, melyben kendőzetlenül ír a saját harcáról az anorexiával és mindazokról, amiket átélt ebben az időszakban.
Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki nem fél a félelmeivel szembenézni – írta ajánlásként.
Pályája kezdete már egészen gyerekkoráig visszavezethető, amikor testvéreit figyelve fedezte föl, hogy mennyire érdekli az emberek közötti összhang és a csapatban való együttműködés, ugyanakkor elég korán megérezte az alkotás iránti igényét. Az érdeklődését főleg a beszéd, a hang és a mozdulatok kombinálása kötötte le, illetve hogy hogyan lehetne embereket, műfajokat és különféle tehetségeket egy alkotásban összehozni. Később különböző szerepekben próbálta ki magát, hogy megfigyelhessen embereket és ez alapján megérthesse őket. Elkezdett zenét tanulni, majd színitanodába járni, hogy megfigyelhesse, hogyan dolgozik egy rendező, és táncolni, hogy megfigyelhesse a koreográfust. Úgy érzem, most érkezett el az életemben egy olyan pont, amikor összeáll az a sok felhalmozott tapasztalat egy komplex dologgá – fejtette ki Rézi, majd hozzátette –, a tapasztalat nem vész el.
Az akadályokat illetően megosztotta velünk, hogy nem történtek még vele olyan dolgok, amik megállították volna, ezt pedig a gyermekkorában családjától kapott támogatásnak és a pozitív visszajelzéseknek tudja be. Ezeket nem másokkal szemben tartja előnynek, hanem a saját előrejutásában érzi a fontosságukat. A gyerekkori sikerélmények hatása egész érettségiig elkísérte, és úgy érzi, nem kellett erőlködnie az odáig vezető út során. Ezután vágott bele a filmes szakmába, ami a legelején szembesítette azzal, milyen keveset látott még az életből addig, és rádöbbentette 18 évesen, mennyire éretlen. Hirtelen belecsöppent egy olyan közegbe, ahol nem volt elvárások közé szorítva, és magából kellett merítenie. Ekkor rájött, hogy mindaz az élettapasztalat, amit összeszedett eddig, a felvételire volt elég, és azzal ki is fulladt. Szembesültem azzal, hogy fiatal és tapasztalatlan vagyok, és azzal is, hogy nem volt válaszom arra: Mi az, amit átadnál abból, ahogy látod a világot – fejtette ki Rézi az első nagy ráébredését saját hiányosságaira. Ezután megtalálta az első lépést a megoldás felé, mégpedig, hogy együttérzésre volt szüksége önmaga felé, hiszen ahogy elmondta – Nem rendelkezhetem soha például egy 43 éves férfi élettapasztalatával és világlátásával, csak magamból meríthetek. A második lépést osztályfőnöke, Enyedi Ildikó tanácsa sugallta, arra sarkallta osztályát, hogy tanuljanak meg feladatot adni maguknak. Ez a tanács pedig számos kérdést vetett föl benne:
Mi az a feladat, ami feszegeti saját határait?
Mi az, amiben mégis megmutatja magát?
Ki ő valójában, és mit is akar mondani?

Harmadéves korában készült el a beszélgetés programjaként levetített Nők című rövidfilmje, amit nem kis nehézségek árán tudott megvalósítani. Számos akadályozó körülmény merült fel a forgatás során. Itt tapasztalta meg, hogy milyen egy teljesen más mentalitású csapattal dolgozni, ugyanakkor azt is, hogyan képes felülkerekedni az akadályokon. Gothár Péter, a tutorom tanácsára megtanultam, hogyan húzzam ki saját magamat a vízből ’Munchausen báró módjára’ – összegezte a nehézségeket Rézi. Biztató tanulságként megjegyezte, hogy bár a film sok kritikát kapott, öt évvel később megnyerte a Legjobb Kisfilm díját az angliai Longborough Film Festivalon.
Az egyetem elvégzése után Londonban digitális utómunka területen dolgozott olyan filmekben, mint a Halálos Iramban 6, a Godzilla, a Star Wars 7 és a VFX kategóriában Oscar díjra jelölt A Galaxis Őrzői. A külföldön szerzett tapasztalatokból inspirálva Olajos Tamás fotós és videográfussal együtt megalapították a Stellar Circus Ltd produkciós céget, amelynek égisze alatt producerként tevékenykedik. Következő kisjátékfilmjét az Eclipse Film produkciójában jövő tavasszal rendezi.
Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna fiatalabb önmagának és másoknak, azt a választ adta, hogy ’Csinálni kell és kész’ A legfontosabb, hogy mindegy, hogy egy ember milyen állapotban van, legyen a siker csúcsa vagy a gödör legalja, az az állapot egy idő után úgyis meg fog változni, és mindenről ki fog derülni, hogy mire volt jó.

Néhány kép a beszélgetésről:

IMG_6394

IMG_6381

IMG_6396

By |2018-01-17T17:51:27+00:002015. 10. 27. |Categories: Beszélgetések|Tags: , , |0 hozzászólás

Hagyj üzenetet

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Támogasd az Egyesületet

Ha tetszik a munkánk, kérünk, hogy támogass minket egy csésze kávé vagy csokor virág árával!

Csésze kávé

450 Ft

Csokor virág

2500 Ft